Ovis Mikulás versek ⋆ Idézetek lapja

Ovis Mikulás versek

Hegyen, völgyön mély a hó
Hegyen, völgyön mély a hó –
lassan lépked Télapó.
Ősz szakállán dér rezeg,
Messzi földről érkezett.
Kampós botja imbolyog –
Puttonyába mit hozott?
Mindenféle földi jót:
Dundi diót, mogyorót.
Lassan lépked, mély a hó –
Siess jobban, Télapó!

Utassy József: Hull a hó
Zirr, zurr, zurrogó!
Sziszeg a szél,
hull a hó.
Zirr, zurr, zurrogó!
Ragyog a sok hógolyó.
Zirr, zurr, zurrogó!
Játszani jaj, de jó!
Zirr, zurr, zurrogó!
Állj be közénk,
Télapó!

Donászy Magda: Télapóka, öreg bácsi
Télapóka öreg bácsi,
hóhegyeken éldegél.
Hóból van a palotája,
kilenc tornya égig ér.
Miklós-napkor minden évben
tele tömi puttonyát,
mézes-mázos ajándékkal
szánkázik az úton át.

Ovis Mikulás versek

Donászy Magda: Télapóhoz

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.

Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.

Szemendei Ágnes: Mikulás
Hullanak a pelyhek,
fehér már az erdő,
rénszarvas szánján,
Télapó is eljő.
Vidáman biztatja
szarvasait hangja.
Hohohohó rajta,
a Felhők között balra.
Lázasan dolgoznak
Apró gyermek kezek.
Cipőcskék az ablakba,
és kíváncsi kis fejek.
De erősebb az álom,
Ágyba viszi őket.
Így csak reggel látják,
a megtelt cipőket.

Ovis Mikulás versek

Szegilongi Etta: Téli dal
Megérkezett Télapó.
Jaj, de vígan hull a hó.
Csusszanhat már a szánkó
Repülhet a hógolyó.

Untener Erika: Mikulás váró
Csillog villog a Kiscsizmám.
Szépen kipucoltam.
Még a hosszú fűzőjét is
Megigazítottam.

Z. Tábori Piroska: Isten hozott
Isten hozott, Mikulás,
Mit rejt a nagy zsákod?
Jó gyermeknek minden jót,
A rossznak virgácsot!

Szabó László: Télapóvárás

Eső szitál, hull a hó,
hol késik még Télapó?
Lásd együtt a sok gyerek,
várja, lesi léptedet.
A melegben ülni jó,
átfázhattál Télapó!
Érezd otthon itt magad!
Jöjj be, rakd le zsákodat!
Csevegj velünk, jót pihenj!
Mi könnyítünk terheden.
Hagyd itt, amit rejt a zsák,
komótosan menj tovább!

Ovis Mikulás versek

Számord Ignác: Mikulás bácsi

Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy ember
Hófehér szakálla,
akárcsak a kender,
Játékkal megrakva hátán
egy nagy puttony,
Hogy, aki jó gyerek,
annak abból jusson.
Dió, füge, alma, no meg aztán más is.
Mogyorófa vesszejéből faragott virgács is.
Sutba vele, gyorsan, gyorsan,
csihi – puhi virgács,
minden gyermek igen jó itt,
jöhet a Mikulás!

Szalai Borbála: Üzenet
Télországból Fontos hír jött Üzenet.
Gyors járású Szélpostával Érkezett:
„Ma éjszaka Útnak indult Télapó!”
A nagy hírre Szállingózni Kezd a hó.
Milliónyi Hócsillagot Hint a tél,
Fütyörészve Nagy munkához Lát a szél:
Hópihékből Sző a fürge Fergeteg Puha,
fehér Gyémántfényű Szőnyeget.
El is készül Mire megjön Télapó,
S mindent befed Ez a puha Csillogó takaró.

Ovis Mikulás versek

Z. Tábori Piroska: Mikulás apónak

Mikulás apónak
Jaj, de nagy a zsákja!
Aki amit szeret
Benne megtalálja
Csörög a friss dió,
Mosolyog az alma,
Ki nem fogy belőle,
Akárhogy folytatja.
Akad benne más is,
Könyv, cukorka, játék,
Minden jó gyermeknek
Aranyos ajándék.

Csányi György: Télapó kincsei
Télapó! Télapó!
Hol van a te házad?
Ki adta? Ki varrta
báránybőr subádat?

Meleg, jó szívednek
honnan van a kincse?
Zimankós hidegben
van, ki melegítse?”

Szánomat szélsebes
három pejkó húzza,
kucsmás fenyők között
kanyarog az útja.

Nagy piros szívemnek
jóság a kilincse,
s édesanyák mosolygása
a legdrágább kincse.

Hidegben nem fázom
egyetlenegyszer sem:
az ő bársony pillantásuk
átmelenget engem.

Hívogató
Gyere ide, Mikulás!
Minden gyermek téged vár.
Minden házba bekopogtál?
Ott még egy ház vár reád.
A kéménybe hogyan férsz be?
Válaszolj a kérdésemre!
Ruhád piszkos soha sem lesz
Hát ez a csomag kié lesz?
Remélem, engem sem felejtesz.
Mikor jössz hozzám, Mikulás?
Hidd el, nagyon várok rád!

Ovis Mikulás versek

Devecsery László: Jön a Mikulás
A Mikulás gyorsan eljő
feje felett nagy hófelhő.
Rénszarvasok húzzák szánját,
hó csipkézi a bundáját.

Kövér puttony van a vállán,
hópihe ül a szakállán.
Mikor hozzád megérkezik,
cipőd sok-sok jóval telik.

Hull a hó, nézd, odakint,
a Mikulás néked int.

Mentovics Éva: Télapó az oviban
Tavaly télen az oviban
nálunk járt a Télapó.
Arca kedves és mosolygós,
haja fehér, mint a hó.

Egymás után minden ovis
a térdére ülhetett.
Nagyon meg voltunk hatódva,
s úgy mondtuk a verseket.

Télapóka mesélt nekünk,
s készült rólunk egy fotó.
Mivel nekem nagyon kedves,
szobám falán látható.

Amikor a képre nézek
eszembe jut, mit mondott:
– Egy év múlva újra jövök,
s hozok nektek csomagot.

Eltelt egy év, december van,
s készülünk az oviban:
verseket és dalt tanulunk,
s előadjuk majd vígan.

Ha betoppan, dallal várjuk
kedves öreg Télapót.
Reméljük, hogy úgy, mint tavaly,
most is hoz majd minden jót.

Ovis Mikulás versek

Veres Csilla: Télapókor

Jégvirágos téli éjben visít a fagy,
hull a hó, szarvas húzta csengős
szánján útjára kél Télapó
Kis csizmácska,
prémes bakancs,
tükörfényes valahány,
kerül bele mézes füge,
cukorszív meg fahuszár.
Télapónak puttonyában varázslatból van elég,
ablakokon bekukucskál,
üres cipő van-e még?
Reggel a nagy gyereksereg ámuldozik:
hull a hó! Álmok lepte téli éjben itt is járt a Télapó!

Sarkady Sándor: Télapó
Hegyen, völgyön
Mély a hó,
Lassan lépked
Télapó.
Ősz szakállán
Dér rezeg,
Messzi földről
Érkezett.
Kampós botja
Imbolyog-
Puttonyában
Mit hozott?
Mindenféle
Földi jót;
Dundi diót,
Mogyorót.
Lassan lépked,
Mély a hó-
Siess jobban Télapó!